Mihaszna technokrata evangélium

A formatervezés apostolai könyvet adtak ki a „megdizájnolt” élet dicséretéről. Bill Burnett és Dave Evans nem kevesebbet ígér Tervezd meg az életed című kiadványában, mint, hogy praktikumok és kreativitás révén boldogabbak lehetünk. Az Apple egykori formatervezői, a Stanford egyetem professzorai különös, posztmodern filozófiát sulykolnak belénk. Már ha hagyjuk.

Vajákos delejezésű szkepticizmusom mellett persze azért én is feldicsérem a két agytrösztöt, akik a formatervezésben megszerzett tudásukat és tapasztalatukat átültették a nagybetűs életre magára és állítják: a szépen megtervezett külsőséggel párhuzamosan a benső, a lélek és a szellem is felöltöztethető egy jobb, szebb formába. És elsőre ott a kérdés: miért ne hinnénk két olyan figurának, akik azért már egyet, s mást letettek az asztalra. Egész pontosan a világ első lapos számítógépét, illetve az Apple egyik egerét is nekik köszönhetjük. 
A kulcsszó a „design thinking”, melynek magyar megfelelője a „tervezői gondolkodásmód”, de szerintem már ez is mutatja, hogy az amerikai, obligát túlzott leegyszerűsítés mennyivel szikárabb és primitívebb, mint az árnyaltságot adó magyar fordítás. Körülbelül itt vannak a különbségek a két világ között, a tengerentúli „álomország” és a realitások hegyormaitól ölelt medence, melyben mi, magyarok élünk, között. Talán nem árulok el titkot, hogy ha hozzáteszem, hogy ez már csak azért sem tud rapszodikus magyar közegünkben megvalósulni, mert nekünk lételemünk a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság. Ez van. Az Egyesült Államok 2008-ban tanulta meg, hogy számukra is így van, de persze egy közel négyszázmilliós országban nem lehet általánossá tenni az „egy biztos, hogy minden bizonytalan” felfogását. Burnett és Evans a Stanford egyetemen ezt már kurzusokon oktatta: hogy mit és hogy kell ennek a „tervezői gondolkodásmódnak” alárendelni. Szerintük tulajdonképpen mindent, vagyis, a design thinking a megváltás a posztmodern társadalom üdvözüléséért, ha egy kicsit elszállhatok a fogalmazásban, róluk szólva. A Tervezd meg az életed azért tartalmaz egy rakat hasznos, dolgot, részleteiben tehát nem olyan vészes az ügy.  A két szerző élethelyzetek egész során veszi górcső alá, újraértelmezve az olvasó számára azokat a design thinking szűrőjén átmosva. A Tervezd meg az életed ilyeténképpen egy kedves, gügye rendszerfájl, egy poszt-filozofikus mantra-applikáció, egy technokrata evangélium, egy problémamegoldó kalendárium, egy életút tervező GPS, egy haldoklóknak szóló használati utasítás egy soft technology mese mikrocsippel édesítve. Nyaljuk meg a szánk (vagy agyunk?) szélén az ott lévő mézes ragacsot!